1999-ben megjelent könyvek

A könyv egyszerre szól a szakmai és a nagyközönséghez; mindazok haszonnal forgathatják, akiket érdekel, hogyan gondolkodtak a korszak magyar emberei magukról és egymásról, milyen szerepeket birtokoltak, illetve akartak birtokolni. A munkát mindenképp hiánypótlónak tekinthetjük, hiszen eddig csak a külföldi szakirodalom anyagaira építhettek azok, akiket a nők helyzete érdekelt, ezek pedig természetesen nem mutathatták meg a sajátos magyar vonásokat. A munka egy politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi változásokban gazdag időszak gondolkodásmódjának többnyire eddig ismeretlen forrásait mutatja be, egy olyan párbeszédsorozatot, amelyben nők is megszólaltak és véleményt nyilvánítottak. A forrásokat tanulmányozva választ kaphatunk olyan, elsősorban a mentalitástörténeti kutatások számára hasznos kérdésekre, mint például: Melyek voltak a női (vagy nőies) és melyek a férfi (férfias) viselkedési formák, szerepek a kötet által tárgyalt korszakban Magyarországon?

Az 1980-as évnek kíván emléket állítani a szerző ezzel a kötettel: saját bevallása szerint a regényeket mint szimptómákat, az irodalmi szabadságharc dokumentumait prezentálja, boncolgatja. Az ismertetett regények sora igen változatos, Hamvas Béla, Weöres Sándor, Cseres Tibor, Mészöly Miklós, Mándy Iván, Nádas Péter, vagy Esterházy Péter pályaképének vázlata csak pár kiragadott példa az 54 fejezetből. Az elemzések az alapoktól építik fel a mű megértéséhez szükséges irodalmi-társadalmi kontextust, nyújtanak magyarázatot, kritikát. Minden olvasót megszólít a kötet, hiszen a felkészült irodalmárok ugyanúgy értékes gondolatokra lelhetnek benne, mint akik az első irányadásokat keresik az esszékben olvasmányaik értelmezéséhez.

András Sándor költészete a lírai szubjektumból bomlik ki, és a filozófia, a létértelmezés magasába szárnyal föl, a minőségeszmény jegyében fogan. Egyszerre tárgyilagos és intellektuálisan elvonatkoztató költészet ez, melynek két legjellemzőbb eszköze az asszociáció és a paradoxon. Lenyűgöző fogalmi és nyelvi gazdagsággal szól a költő az élet végső kérdéseiről, sorsról, emberségről, hideg észről és forró szenvedélyről, tökélyről és esendőségről - a magában megtestesülő emberről. Ismeretelméleti kételyeket és szellemtörténeti dilemmákat fogalmaz meg, oly módon, hogy racionalizmusa kesernyés, rezignált, hangulata elégikus, sorslátása borongó.

Cs. Szabó László és Szőnyi Zsuzsa levelezése

Az a bizonyos régi placc, ahová a sok évtizedes emigrációból hazatérő novellahős ellátogat, a Fradi-pálya. Legalábbis e kötet utolsó, címadó novellájában. De voltaképpen az egész város, Budapest is "egy régi placc" hiszen pont abból az okból tér ide vissza egy turista-paradicsomnak számító trópusi szigetről az odavetődött magyar, ami a futballpályához is elvezérelte. Az viszont kivédhetetlenül nyomós ok: odavágyik. Annak, aki itt töltötte legutóbbi harminc évét, alig hihető, hogy az örök nyár szigetéről megérkezve Budapestre a tél végén, épp akkor, amikor már kibírhatatlan a hosszú sötétség, a tél alatt lecsupaszodó, megviselt házak, a lomokkal teli kertek kaotikus, szürke és barna, növényi és tárgyi roncsokból összeálló látványa, az említett főhőst, az író alteregóját az otthonosság boldogsága önti el, hiszen évtizedekig nélkülöznie kellett az évszakok váltakozását.

[versek]

Tizenegy kortárs beszélgetés Schlett István, Karátson Gábor, Pokol Béla, Hankiss Ágnes, Gyurgyák János, Somogyi Győző, Kahler Frigyes, Radnóti Sándor, Tőkéczki László, Szőcs Géza

Horváth Orsolya női mivolta felől közelít a költészethez; nem lírát művelő nő, hanem női lényét költészetté szublimáló alkotó. Mint minden tehetségé, az ő költészete is két pólus között irizál: a József Attila-i hangoltságú tárgyiasságtól, konkrétságtól, materiális szemlélettől az esszenciális dolgok felé halad, a mai létezés keserveitől és komor képeitől a dosztojevszkiji gondolatvilág lírai interpretációjáig jutva el (Dmitrij, Dmitrij). E két "végpont" közötti átjárás-áttűnés versei a szenvedésmítosz variációi.

A magyarországi németség 1945 utáni sorsával foglalkozik Kalász Márton különös műfajú, a szépirodalom, a visszaemlékezés, a dokumentumpróza és a tudományos feldolgozás határán álló, e műfajok elemeiből építkező könyve. Az első részben Tolna megyei adatok és családtörténetek alapján nyúl vissza az író egészen 1848/49-ig. (A cím is egy, a szabadságharcban részt vett német csoport megtizedeltetésére utal.) Mindez azonban inkább csak felületes, az "igazi" történet a második részben kezdődik, a budaörsi svábok kitelepítésével. Kalász Márton rendkívül pontosan, tudományos alapossággal szól erről az eseménysorról, ám a nyers, durva tényeket és adatokat a személyes sorsok empatikus felidézésével, bemutatásával eleveníti meg, teszi átélhetővé.

Válogatott írások [versek]

Hogyan lehet tisztának, hősnek vagy egyenesen szentnek lenni egy olyan korban, amely ezekhez az eszményekhez már szavakban sem ragaszkodik, a tettekben pedig egyenesen az ellentett "eszményeket" dicsőíti? A kötet három drámája bemutat egy tisztát (Mindszenty bíborost), egy szentet (Árpád-házi Thüringiai Erzsébetet) és néhány korunk hősét, akik egy különös dalnokverseny résztvevői. Lehet, hogy kicsivel több tisztaság, hősiesség vagy szentség már meg is menthetné a hazát?

"A szárnyas kentaur folytonosan határokon él, határokat lép át. Ha magasra emelkedik, ritkán feledheti, hogy szakadék szélén jár: bármikor visszazuhanhat az emberi s tovább egyenest az állati világba...Lejjebb? Inkább egy másik tökélybe, az állatéba, amely nem sejti a maga múlékonyságát."

[visszaemlékezés]

Selected Poems William Jay Smith (szerk., előszó)

[versek] Sorozat: ÚjLátószög Könyvek ISBN nélkül Megjelenés: 1999 Terjedelem: 79 o. Műszaki adatok: kartonált

[elbeszélések] Sorozat: ÚjLátószög Könyvek ISBN 963 8464 67 4 Megjelenés: 1999 Terjedelem: 128 o. Műszaki adatok: kartonált

[elbeszélések]

[tanulmányok Krúdyról, Karinthyról, Kosztolányiról, Szentkuthyról, Mészölyről]

Művelődéstörténeti tanulmányok

Szőnyi Zsuzsa és férje, Triznya Mátyás otthonát Triznya-kocsmaként emlegették a 60-as-80-as években. Cs. Szabótól Máraiig a nyugati magyar emigráció szinte minden számottevő alakja megfordult örökké nyitva álló szalonjukban, és lehetőséget adott a találkozásra a vasfüggönyön túlról idelátogatókkal. A visszaemlékezés külön portét fest a "kocsma" néhány jeles vendégéről, pl. Kerényi Károlyról, Békés Gellértről, Pilinszkyről, Weöresről.

A hazai irodalomtörténet-írás nemzetközileg is elismert kutatója új kötetében a régi magyar és neolatin irodalom tárgykörében írott tanulmányait állította tematikus rendbe: a tizenhárom írás a Jókai-kódextől (az első magyar nyelven írt kéziratos könyvtől) a XVIII. század végéig vizsgálja irodalmunknak azt az elfeledett, s jelentős részében még feltárásra váró vonulatát, amelyből többek között a modern magyar nyelvű líra is született. A tanulmányok olyan (részben jezsuita és piarista) szerzőkről szólnak, akik munkásságuk során hangsúlyozottan törekedtek a magyarországi és európai művelődés összehangolására, s műveik a mai olvasók számára is izgalmas, hasznos tanulságokkal szolgálnak. Szörényi a tőle megszokott alapossággal, élvezetes stílusban teszi a szélesebb olvasóközönség számára is érdekessé a tárgyalt problémakört.

Tolvaly Ferenc különös hangulatú regénye a Szász család három generációjának viszontagságos történetét mutatja be. A kötetben a cselekményszálak párhuzamosan futnak egymás mellett, s a forgatókönyvszerű szerkesztésnek köszönhetően egy olyan zárt világba nyerhetünk bepillantást, ahol három emberöltő alatt kétszer is kifordul magából a világ, s ahol nemcsak az emberek között, de a lelkekben is hatalmas háborúk dúlnak. Ennek a világnak a köldöke Szarajevó, ami egyszerre nyújt menedéket a magányosoknak, s ad helyet mindennek, amit máshol nem találni meg – Istennek, szerelemnek, otthonnak és a sokat keresett édesapáknak. (Kadlót Nikolett)