A fiatal szerző második prózakötete átgondolt, megkomponált szerkezetet és koherens világnézetet tükröz. Színes, képzelettel szőtt, részint mitológiai vagy allegorikus ihletésű írásai korunk huszonéveseinek jellemző életérzését: az „egzisztenciális dermedtséget” a rideg, értelmezhetetlen és kifürkészhetetlen valósággal szemben